fenntartott ügy (lat. causa reserevata): az illetékesség egyéb szabályaitól függetlenül a jog bizonyos ügyeket, általában a bennük szereplő személyekre, néha pedig más szempontokra való tekintettel, magának a pápának v. a →Rota Romana Törvényszéknek „tart fenn”. Ezekben más bírók abszolút illetéktelenek (1406.k. 2.§). - 1. A pápának fenntartott ügyek. a) Az államfők akár egyh. peres, akár büntető ügyei (1405.k. 1.§ 1). Eltérően a CIC 1917:1557.k. 1.§. 1. számának előírásától, az államfők gyermekei és azok, akik tisztségüknek örököseik, már nem tartoznak a p. személyes ítélőszéke elé. Az államfők esetében viszont - tekintettel arra, hogy ilyenkor a helyi egyh. bíróságok függetlensége nem mindig volna teljes - a fenntartás továbbra is indokoltnak látszik. Megjegyzendő, hogy egy ügyet akkor mondunk valakiének, ha az illető abban alperesként v. vádlottként vesz részt, hiszen a felperesnek (az 1407.k. 3.§-a és az ősi jogi alapelv szerint) az alperes szempontjából illetékes bírósághoz kell fordulnia (actor rei forum sequitur). Tehát mindazok, akiknek a jog személyük miatt jelöl ki külön bíróságot, akkor tartoznak a kijelölt bíróság elé, ha az ügy ellenük indul; b) A bíborosok akár egyh. peres, akár büntető ügyei (1405.k. 1.§ 2). Ez az előírás az érintettekre a konzisztóriumon való kihirdetésüktől fogva érvényes (351.k. 2.§); c) Az Apostoli Szentszék követeinek (vö. 363.k.) akár egyh. peres, akár büntető ügyei (1405.k. 1.§ 3). Sztszéki követnek minősülnek a nunciusokon, pronunciusokon, internunciusokon kívül a diplomáciai státusszal nem rendelkező ap. delegátusok és küldetésük tartama alatt a p. oldalkövetek (358.k.) is. Nem számíthatók viszont ide a ppi székük alapján puszta p. követi címmel rendelkező főpásztorok; d) A püspökök bűnügyei (1405.k. 1.§ 3), akár büntetés kiszabásáról, akár kinyilvánításáról van szó; e) Azok az ügyek, melyeket a p. saját ítélőszéke elé von (1405.k. 1.§ 4). A p-nak ui. primátusánál fogva joga van a bármely más egyh. bíró előtt elkezdhető v. már folyamatban lévő ügyet maga elé vonni. Ezt a dolog természeténél fogva elvileg megteheti saját kezdeményezésre is, ált. azonban a felek valamelyikének kérésére szokott rá sor kerülni (vö. 1417.k.); f) Az olyan cselekményekről v. okmányokról folyó ügyek, melyeket a p. különleges jelleggel megerősített. Mivel itt nem a p. saját cselekményeiről van szó (vö. 1404.k.), a jog külön utal arra, hogy előzetes p. megbízás alapján mód lehet rá, hogy ezekről a bíró mégis ítélkezzék (1405.k. 2.§). - 2. A Rota Romanának fenntartott ügyek. Függetlenül a Sztszék bíróságainak egyéb jogcímeken alapuló illetékességétől, bizonyos ügyek a bennük (alperesként) szereplő személyekre tekintettel a →Rota Romana Törvényszéknek vannak fenntartva. Ezek: a) A püspökök egyh. peres ügyei (1405.k. 3.§ 1). Ez nem vonatkozik a pp. által képviselt jogi személyek ügyeire, mert azokat az 1419.k. 2.§ szerint első fokon a (mpp. bírósága feletti) fellebbviteli bíróság döntheti el. Kivételt képeznek természetesen maguk az egyhm-k, valamint azok az 1405.k. 3.§ 3. száma szerinti jogi személyek, akiket esetleg pp. képvisel. Ezek ügyei ui. a Rotára tartoznak; b) A prímás apátok, a monasztikus kongr-k legfőbb apátjai (főapátok), a pápai jogú szerz. intézmények legfőbb elöljárói (egyetemes rendfőnökök) akár egyh. peres, akár büntető ügyei (1405.k. 3.§ 2); c) Az egyhm-k és az olyan természetes v. jogi személyek ügyei, akiknek a p-n kívül nincs más elöljárójuk (1405.k. 3.§ 3). E.P.

Péterffy I:203. (IV.); II:248. (I/5.) - Szabó József: Causae maiores. A p-nak fenntartott nagyobb ügyek. Bp., é.n. (Dissz.) - CCEO 1990:728-31.k. - Erdő 1991:546.